Fogyatékosággal élők szociális háttere, helyzete, lehetőségei
A szociális háttér az ép embereknél is meghatározó tényező, a fogyatékkal élőknél ez a megállapítás hatványozottan igaz. A család a legbiztosabb alappillére a sérült embernek, akinek egyszerre kell jóval több időt töltenie gyermekével, mint egy átlagos ép fiatal esetében és közben ki kell gazdálkodnia a fogyatékosságból következő többlet költségeket. Most pedig a Magyarországon igénybe vehető szociális ellátási formákat fogom most ismertetni:
- Alapellátási formák:
- Támogató Szolgálat:
o az alapvető szükségletek kielégítéséhez való eljutás biztosítása (személyszállítás)
o egészségügyi, szociális, munkaerő piaci szolgáltatások elérése
o tájékoztatás, tanácsadás, ügyintézés, információnyújtás
o személyis segítő alkalmazásával
o egyes szociális alapellátások biztosítása
o kiegészítő szolgáltatások
- Szakosított ellátási formák:
- ápolást – gondozást nyújtó intézmények
- rehabilitációs intézmények
- nappali ellátást
- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
- lakóotthonok
A fogyatékossági támogatás:
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére asz esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja. hogy a – súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. (1998. évi XXVI. tv. 22§)
Az a mozgássérült jogosult rá, aki:
- 18. életévét betöltötte
- súlyosan fogyatékos
- Magyarországon él
- magyar állampolgár
- mozgásrendszer károsodása miatt segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (1998. évi XXVI. tv. 23§)
A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:
- 65%-ka
- 80%-ka feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik (1998. évi XXVI. tv. 23/A§)
2010. jan. 5: az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint, de kiegészítheti az elismert szolgálati időtartam is.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év, öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt beöltötte és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
Ezen kívül különböző támogatások vehetőek igénybe, a legtöbb kérelem vagy egyedi kérelem útján. A leleményesség, a jól értesültség és a rámenőség szükséges az „eljáráshoz”, ügyvitelhez a szülő részéről. A jogi háttér ismerete is fontos tényező, ez a kövekezőben fogom kifejteni.
